Beszélgessünk a könyvről! |
Ha a könyvvel kapcsolatban valamilyen kérdést, problémát fontosnak tart, s azt szívesen megvitatná másokkal, kérem ide írjon! Ehhez előbb regisztrálnia kell, és ezután bejelentkeznie. |
Beszélgessünk a könyvről! |
Ha a könyvvel kapcsolatban valamilyen kérdést, problémát fontosnak tart, s azt szívesen megvitatná másokkal, kérem ide írjon! Ehhez előbb regisztrálnia kell, és ezután bejelentkeznie. |
Hozzászólások
Ja, még Szabóhoz. Egyszer Simóval beszélgettem a Herskó-Szabó párosról (a Párbeszéd kapcsán, melyben Sanyi volt a harmadik ember). Mélyen emlékszem, mikor azt mondta, mindketten végtelenül tisztességes emberek. A szakmában ez a dicséret volt a non-plusz-ultra.
Idézet:
Nagyon köszönöm a levelét, s főleg azt, hogy megosztotta velem a nagyapjára és a családjára vonatkozó emlékeit. Ami a lényeget illeti: teljesen igaza van. Kifogásolható, hogy több tisztnél is hiányzik a halálozás dátuma, ez egy családtag számára különösen fájdalmas. Magyarázatképpe n elmondom, hogy én csak olyan anyagból, dokumentumokból dolgozhattam, amelyek a rendelkezésemre álltak a levéltárban. Ezek a Belügyminisztér ium úgynevezett fogyatéki dossziéi. Nagyapjára vonatkozóan ennyi kitüntetés szerepelt a személyzeti anyagban. A hiányzó halálozási évszámokat akármennyire is szerettem volna, s igyekeztem minden forrást felkutatni, csak ritkán tudtam pótolni. A titkosszolgálat ok utódszerveinél nyilvánvalóan nem lehetett érdeklődni.
Most – Önnek köszönhetően – pótolom a mulasztásomat. A honlapom Fedőneve:”szoci alizmus” című rovatában a Kiegészítés a könyvhöz menüpont arra szolgál, hogy a könyv megjelenése óta tudomásomra jutott információkat beírjam.
Megrendített, amit a rendszerváltás utáni tapasztalatairó l mesélt, meghurcoltatásu król, törvénytelenség ekről. Én is nagyon kritikusan látom az úgynevezett rendszerváltás utáni időszakot. Azonban. úgy érzem, a diktatúrát mégsem lehet összehasonlítan i a demokráciával. A Kádár-rendszer ugyanis diktatúra volt: aki másként, kritikusan gondolkozott, az nagyon hamar megüthette a bokáját. Mesélhetnék Önnek az én és néhány egyetemi évfolyamtársam ezzel kapcsolatos élményeiről.
Akárhogy is, nagyon jó, hogy megírta ezt a levelet. Az lenne jó, ha minél több ember – a rendszert annak idején elfogadó és azzal szemben álló – leírná, hogy hogyan élte meg a Kádár-rendszert. Ha ezeket a történeteket egymás mellé tesszük, akkor sokkal árnyaltabb kép rajzolódik ki róla, mintha csak a jót vagy csak a rosszat idéznénk fel. A múlttal való szembenézés jegyében nagyon jó, hogy megengedte levele feltételét a honlapomra.
Köszönöm, hogy megkeresett. Ismeretlenül is őszinte tisztelettel:
Szívesen olvasom írásait, most pl. az ÉS-ben a Szilárd Leóról szólót. Sajnálom, hogy nem említette: Szilárd Leó lánya Bauer Ervin (Balázs Béla testvére) felesége volt, akit férjével együtt letartóztattak Moszkvában a 30-as évek végén. Az asszonyt halálra kínozták a Ljubjankán, férjét 1942-ben koholt vádak alapján kívégezték, majd az enyhülés idején rehabilitálták. Lányának kivégzése minden bizonnyal befolyásolta Szilárd Leó viszonyát a szocialista rendszerhez.
Üdvözlettel!
Elnézést, de csak most vettem észre a bejegyzését. Szilárd Leónak nem volt gyereke. Bauer Ervin feleségét Szilárd Stefániának hívták, de a kiterjedt Szilárd-familiában nem volt ilyen keresztnevű rokon. Lásd: Czeizel Endre: Szilárd Leó családfája (Fizikai Szemle, 1998/2)
fizikaiszemle.hu/.../...
Szilárd apját eredetileg Spitznek hívták, Szilárd Stefánia tehát csak névrokon lehetett. (Bár elképzelhető, hogy Szilárd Stefánia édesapja is magyarosította a nevét.) Üdvözlettel:Ger vai András
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.